Ezt most lefested Izsák!

Ha az ember megpróbál kicsit eltekinteni tehetetlen dühétől, közönyétől, undorától és gyomráig hatoló fájdalmától, akkor egy pillanatra eljuthat a megbocsátás oly szentélyébe, melyet csak egy ima eréig élvez. Na ma egy ámen erejéig beléptem eme nyugalommal övezett, békés, lelki hálószobába, a hol meg pihentem és elgondolkoztam egy pillanatra a szituáció miértjén. Arra jutottam, hogy könnyelműen beleringattam magam öntelt gondolataimba, hogy én vagyok a legjobb és ez így van jól. Előző kapcsolatom ama szélsőségemet jellemezte, melyben az önbecsülés teljes megtagadása és vélemény nyilvánítás megszüntetése tükrözött. Nos ezzel szemben nagy önbecsülésem arra sarkalt, hogy a másik véglet egyszerű kikötőjében vessem meg lelki horgonyom: a teljes tagadás és a vita minden áron való elkerülése, mely a megértés és kommunikáció teljes hiányához vezetett. A nagy önvédelem közepette szúrtam magam ágyékon. Nem gondolom, hogy másképp kellett volna történnie, de ebből is tanulok. keserédes ez a mosoly de majd jobb lesz vagy még rosszabb de állok elébe.