Ezt most lefested Izsák!

 na most mi van?! Tegnap találkoztam vele, mert elegem lett a szó fegyverével vívott hideg háborúból, hol mindenki önmagát menti a valóságtól. Beszélgettünk. Órákat ittunk, mulattunk, kicsit sírtam de még pont kifért zord bástyáim kőfalának repedésein pár könnycsepp. Jó volt, kifejezetten jó, hogy annak mondod el minden szitkod és neki mutatod meg minden szereteted és szembesülsz az igazsággal: az a csalárd csalfa legény még jobb is mint én. látsz egy nyugodt lelket, naiv világot hol a szeretett minden boltba kapható csak úgy szórják, pedig sokkal értékesebb mint holmi souvenir mit mindenkinek el viszel vagy mint egy kör email amit elküldesz mert majd attól jobb lesz. Nem könnyű, egyáltalán nem és most igazán érzem, hogy baj van, hogy egyedül vagyok és nem tudom hová haladok. Csak félek attól, hogy mivé legyek, hogy végre felálljak és elsétáljak valahova messzire, mert nincs most erő semmire, megint a lébecolás, megint a semmi a legtöbb. Fáj, minden porcikám bele remeg, hogy egy percre is láttam amit nem kéne de bátran belenéztem a szemébe megkérdeztem: mit szeretsz benne? válasza elért agyamig és pont azt ami én nem vagyok (kedves, figyelmes, szeretett teljes) nem vagyok jó még mindig van mit megváltoztatni. lelki ismeretemmel küzdök ugyan is meg nem csinálom a feladatom megint csak hanyagolom lelkem és elmém. elég volt a gyerekkórból nőj már fől tudod mit kell tenned, hogy holnap is fel kell keljek, gyerünk fiam apád helyet vagyok apád, itt egy pofon azt lódulj tovább mert nem marathatsz tovább. itt nem. anyád helyet leszek anyád egy szerető simogatás, két nyugtató szó: indulj ne várj tovább. Aztán útra kelsz és harcolsz démonaid ellen, megsebeznek, majd elkergeted de visszatér míg rá nem néztél és el nem viharzott a lénye, a képe és kérve kérlek ne! Most már ne sírj te gyermek, ebcsont befór, állj talpra mint az a férfi akit tartasz valamire. Elég volt ne sírj tovább nem te vagy az egyetlen áldozata a boldog létnek. Elég volt hallod ne sírj, nincsenek itt a bánat egerei kiket itatni kell. boldog vagy és boldog is leszel és most már tényleg bátor gyerek vagy. Te idealista de bátor és akkor sem esett messzire az alma a fájától. Hiszen karakán vagy, kicsit agresszív, még is megértő, kicsit bolond. Az asszony? az anyám. A férfi? az apám így leszek egyszerre asszony és férfi. Félek! Félek a gondolataimtól. Félek, hogy megőrültem. Baj van érzem, nagyon nagy baj van itt kérem, de még jobb is lehet remélem.